Márpedig ha Mici odakuporodik apa mellé a kanapéra, és felhangzik a bűvös mondat: âRégen ez nem így volt...â â akkor kezdődhet a mese. Mici apukájának bármilyen apróságról eszébe jut egy képtelen és vicces történet. A rövid kis esti mesékben hol a nyulak tudnak repülni, hol a víz alatt élnek az emberek, hol icipici családok laknak a virágcserepekben.
(részlet a könyvből)
"- Régebben az ember kiválaszthatta, hogy ki vagy mi akar lenni - kezdte apa, és elhajtott egy legyet az orráról. - Minden nap átváltozhattál valaki mássá.
-Indián is lehettem volna akkoriban? - és Mici elképzelte, hogy lobogó, hollófekete hajjal vágtat a prérin egy színes foltos kis pónin.
- Hát persze - felelte apa. - Ahogy tetszett.
- Postakocsi is? Vagy egy bogár?
- Mi sem könnyebb. Vagy légy. Vagy maga a pápa.
- Vagy díjlovas - fűzte tovább Mici elgondolkodva. - És te mivé változnál át legszívesebben? - sandított fel apára. Ha tudná, milyen nevetségesen néz ki abban a hülye szemüvegben!
Apa felállt, és fel-alá járkált az ablak előtt.
- Akkoriban legszívesebben szamárrá változtam reggelente, hogy ne kelljen munkába mennem. Egész nap csak álltam a mezőn és napoztam, ettem és pihentem. Micsoda isteni idők voltak azok! - nyújtózkodott és nyögött fel apa.
Mici könnyen el tudta képzelni, hogy apa szamárként legelészik a mezőn. Emberként is elég gyakran álldogált órák hosszat a kertben, csak nézte a fákat és a virágokat, és sosem unatkozott.
- És ki végezte el akkor a munkádat az irodában? - kérdezte.
Egy szamár - vágta rá apa. - Egyszerűen cseréltünk. A szamár felöltötte az alakomat, és elment helyettem az irodába.
-Senki nem vette észre? - nézett rá hitetlenkedve Mici.
- De, egyszer majdnem kiderült a csalás. A szamár egy konferencián hangosan elbődült, hogy i-ááá! "Kérem fejezze ki amgát szabatosabban", szólt rá a főnököm. A többiek meg falaztak nekem. "Ó, a kolléga ma egy kicsit gyagya"! - kopogtatta meg apa a halántékát. Mici nevetgélt." |