Hová került Otis? Milyen félelmetes világba? Milyen földalatti tömlöc lehet az, amelyik elég nagy ahhoz, hogy hatalmas asztalokon ellopott építményeknek adjon helyet?
Otis hamar rájön, hogy egy őrült karmai közé került. Méghozzá egy őrült óriás karmai közé!
De valóban minden az, aminek látszik?
A fiú szerencsére nincs egyedül – Olivia rátalál, és együtt bukkannak Dzsalira, a perzsára, aki – úgy látszik – tud egyet s mást erről a titokzatos, sosem látott világról. Hármasban felkerekednek, hogy kiutat találjanak…

 

(részlet a könyvből)

„A nyugati világban Minimának szólítanak. – mondta tiszta, csengő hangon. A nagy kicsivé lesz általam, és amit kívánsz, teljesítem. Mert aki hív engem, az a gazdám, és a gazdám az, aki hív. De tudd, ó, Gazda, hogy nővérem nélkül nem vagyok teljes, csak az érme egyik oldala, két erő egyik fele, hold nap nélkül a kívánságok egén. Minimaként, nővérem nélkül, még hetvenkilenc kívánságot teljesítek, aztán szürke hamuként fúj el a szél. Tudd, ó, Gazda, ki hívtál engem! ”